Hírek

MENTÕÖV - biztonságban a vízen - 3.rész

2011.09.19.
Ez alkalommal a mentõhajó érkezése- és a mentés közbeni viselkedésrõl, illetve az ezzel összefüggõ kommunikációról lesz szó a Vízimentõk Magyarországi Szakszolgálatával (VMSZ) közösen indított Mentõöv címû sorozatunkban.

Türelem és semmi pánik – két kulcsszó a fent említett helyzethez. Mint ahogy Bagyó Sándor, a VMSZ vezetõje elmondta: nagyon sok segélyhívást bejelentõ türelmetlen, azonnali segítséget vár, sokan nem tudják megõrizni a nyugalmukat, s a konkrét és fontos információk adása helyett csak „jajgatnak”. Fõ a nyugalom – tanácsolja a szakember, s hozzátette azt is: amennyiben nem a hajó vezetõje a sérült, akkor a segélykérést õ végezze, hisz neki van a legnagyobb rálátása a helyzet meghatározásra (hol, milyen hajó, lajstromszám, egyedi ismertetõjelek). Amennyiben õ a sérült, akkor a legfelkészültebb hajózó végezze a segélyhívást.

Fontos, hogy a mentõhajó a szabályok szerint a szél alól érkezik (akadályoztatás esetén történhet másként is), tehát érdemes a hajó hátsó részén elhelyezkedni. Ezúttal sem feledkezzünk meg a mentõmellényrõl, hisz pláne viharos idõben mellény nélkül nem veszik át a mentõhajóba a sérültet! Legyen ismeretünk arról, hol találhatóak a plusz kötelek a hajón, hisz elképzelhetõ, hogy mentés közben szükség lesz rá. De fontos az is, hogy arra az oldalra, ahova a mentõhajó érkezik, tegyük ki a puffereket. A szakember tanácsa szerint nappal nem árt az sem, ha egyértelmû kézjellel jelezzük a mentõknek, hogy mi vagyunk bajban, éjszaka pedig fényjelzéssel tegyük ugyanezt.

- A mentést minden esetben a mentõhajó vezetõje végzi: rövid, pontos, már-már katonás utasításokat ad, ezeket végre kell hajtani, nem szabad vitatkozni vele, hisz a mentés az õ felelõssége – mondja Bagyó Sándor. A bajba jutottak mentésének sorrendjét szintén a mentõhajó vezetõje határozza meg. A hajóra csak akkor lépünk át, amikor arra határozott utasítás hangzik el, illetve fontos jótanács: a mobiltelefonon kívül sem hátizsáknak, sem kistáskának sem egyéb felszerelésnek nincs helye a mentõhajón. Tehát csakúgy, mint a felesleges mozdulatokra és hisztire, úgy a felesleges tárgyakra sincs szükség!
A vízimentõk általában hangosbeszélõn adják az utasításokat, de nagy segítség a vízhatlan tokban lévõ mobiltelefon is. Bagyó Sándor szerint jó lenne, ha minél több hajó rendelkezne hajózási rádióval, ugyanis a 156, 800 Mhz-es frekvenciájú 16-os csatorna a világon mindenütt a hajózási mentõcsatorna! Illetve ugyanilyen a Balatrönk rádiós rendszer is.
Vissza a hírekhez